aug 182010
 

Gyakran felteszik ingatlan átíráskor ezt a kérdést az eladók és a vevők is.

Mert ugye mindenki szeretné minél kevesebb adóval és illetékkel megúszni az ingatlan adásvételi szerződést?

1. eset

Ha az ingatlan adásvételi szerződés magasabb árról szól, mint a valóságos érték.

Ez a vevőnek előnyös abból a szempontból, hogyha négy éven belül újraértékesíti az ingatlant, akkor kisebb személyi jövedelem adó alapja.

Hátrány a vevőnek abból a szempontból, hogy magasabb az illeték.

Hátrány az eladónak, mert ingatlan adásvételkor magasabb összeg után kell megfizetni az illetéket. Ráadásul, ha 4 évnél korábban szerezte az ingatlant, akkor a személyi jövedelem adó alapja arányosan nagyobb lesz.

Az eladónál előnyt jelenthet vagyonosodási vizsgálat esetén, mert ennyivel kell kisebb összeggel kell elszámolnia. (A pénzt legalizálta.) Hátrányos viszont ugyanebből a szempontból a vevőnek: Vagyonosodási vizsgálat esetén igazolnia kell tudnia hogy honnan volt meg a tőkéje erre.

A vevő szempontjából kockázatos, mert ha magasabb összeg szerepel egy aláírt szerződésben, akkor a magasabb összeget kell fizetni. (Aláírt szerződése van!) Megoldás is van: az eladóval el kell ismertetni, hogy a vételárkülönbözetet átvette. Ez viszont az eladó szempontjából kockázatos, mert mi van akkor, ha a szerződés valamilyen oknál fogva meghiúsul. Akkor az eladónak az át nem vett pénzt is vissza kell adnia.

2. eset

Az ingatlan adásvételi szerződésben alacsonyabb ár szerepel, mint ami tényleg kifizetésre kerül.

Az előnyök és hátrányok az első esethez képest fordítva igazak.  A különbség viszont mégis van. Ha irreálisan alacsony értéket állapítanak meg egy ingatlan adásvételi szerződéskor, akkor a hatóság az ingatlan adásvételi szerződésben szereplő árat “felülbírálhatja”. A valós piaci érték megállapításakor mindkét félnek a hatóság által megállapított ár után kell illetéket és SZJA-t fizetnie. Így ha ebből a célból írtak be más árat, az összes előnyt elveszíthetik.

Végkövetkeztetés:

Általában ingatlan adásvételi szerződést egymásnak ismeretlen személyek kötik. A bizalmat nem helyettesítheti a papír, a papír pedig nem helyettesítheti a bizalmat. Valamelyik fél visszaélhet az eltérő vételárból eredő különbséggel. Végkövetkeztetés: A kockázat nem csak egymással szemben áll fenn, hanem az adóhatósággal szemben is, amelyik az illeték és az SZJA alapot meg fogja állapítani. Nem érdemes néhány 10 ezer forintos illeték különbség miatt sokkal nagyobb tételt kockáztatni.

Jobb a békesség: mindkét félnek megnyugtató – ha anyagilag nem is feltétlenül előnyös – ha a valós vételárat írják az ingatlan adásvételi szerződésbe.

Kockázat nélkül értékbecsléssel! Rendelje meg itt

Az Ön neve:*
E-mail címe:
Telefonszáma:*
Az ingatlan pontos címe:*
Az ingatlan típusa
Szintek száma:
Alapterület:* m2
A következő kérdésre a robotok ellen van szükség
Milyen nap jön hétfő után?
Egyéb információk:

Sorry, the comment form is closed at this time.