Alapfogalmak

 

Az ingatlan adásvételi szerződés kötelező formai és tartalmi előírásai

Az ingatlan átírás kötelező formai és tartalmi elemek bármelyikének hiánya a tulajdonjog földhivatali bejegyzését meghiúsíthatják!

Formai elemek:

– Az adásvételi szerződés csak írásban köthető meg;
– Az ingatlanátíráshoz ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző ellenjegyzésére mindenképpen szükség van. Javasoljuk tehát, hogy mielőtt vételárat fizetne ki, forduljon ügyvédhez, hiszen a tulajdonjog bejegyzéséhez ez elkerülhetetlen.

Tartalmi elemek:

a szerződő felek adatai
magánszemélynél:

  • név
  • születési idő és hely
  • anyja neve
  • lakcím
  • adóazonosító jel;
  • állampolgársági nyilatkozat a felek részéről

cégek esetén:

  • A cég neve
  • székhelye
  • adószám
  • cégjegyzékszám
  • statisztikai számjel (KSH szám)

az ingatlan adatai

  • helyrajzi szám
  • cím
  • az ingatlan adásvételi szerződés minden lapján szerepelnie kell a szerződő felek, továbbá az ellenjegyző és tanúsító személyek kézjegyének kelt (hely és dátum)

Fontos, hogy az adásvételi szerződést, és a kapcsolódó dokumentumokat figyelmesen tanulmányozza át. Mindig az aktuális tulajdoni lapot nézze meg, hiszen így csökkenthető annak a kockázata, hogy az ingatlanon időközben esetlegesen történő változás kapcsán az adásvételi szerződésünk meghiúsul. Társasház esetében az alapító okiratot is érdemes áttanulmányoznia, hogy tisztában legyen a megvásárolni kívánt ingatlan jellemzőivel, hiszen az esetleges megtévesztés tényét a vevőnek kell bizonyítani, adott esetben pereskedni a már kifizetett vételár visszafizetése vagy mérséklése érdekében. Végül javasoljuk, hogy az ingatlan adásvételi szerződést is figyelmesen olvassa át, hiszen akár véletlen elírás miatt is megtörténhet, hogy az ingatlanátírás nem úgy alakul, ahogyan eltervezte.

Tájékoztatási kötelezettség:

Kötelessége az eladónak, hogy tájékoztassa a vevőt az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan fontosabb jellemzőiről, a lényeges körülményekről, továbbá köteles átadni a vevőnek az ingatlan terheire és jogaira vonatkozó okiratokat. A vevőnek viszont kötelezően ismernie kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat az adásvételi szerződés aláírása előtt, hiszen csak ezekre alapozva követelhet a későbbiekben kártérítést az eladótól, aki esetleg megtévesztette őt. A vevő saját érdekében kérjen ki tulajdoni lap a földhivataltól, mert ezen az ingatlan esetleges terhei láthatók.

“Nem látható” terhek az ingatlanon:

A tulajdoni lapon nem látható terhek

Társasház esetén külön gondot kell fordítani arra, hogy az ingatlannak ne legyen közös, vagy egyéb költség elmaradása. Emiatt célszerű a közös képviselőtől közvetlenül beszerezni olyan nyilatkozatot, hogy az adott ingatlan eladójának nincs tartozása a társasház felé.

Szintén problémát jelenthet, ha az ingatlan közműveinek (villany, víz, gáz) átírásakor derül ki, hogy ezek valamelyike nem volt kifizetve. Célszerű a szolgáltatóktól “nullás” igazolást beszerezni.

Az ingatlan adásvételkor fel kell jegyezni valamennyi mérőóra állását. A felek célszerűen megállapodhatnak egymással úgy, hogy a mérőóra állás különbségét egymás között elszámolják az adásvétel során. (Egy téli hónapban a fogyasztás pillanatnyi állása és a már kiszámlázott tétel között lényeges eltérés is lehet. Különösen oda kell figyelni, ha nem leolvasás alapú az elszámolás, hanem átalánydíjas. ) Természetesen az elmaradt díjak megfizetése a régi tulajdonos kötelezettsége, de ha erre nem fordítanak a felek kellő figyelmet, akkor a néhány tízezer forintos, vagy akár százezres nagyságrendű számlák miatt utólag nagyon nehéz a jogérvényesítés.

Leggyakoribb ingatlanterhek:

Jelzálogjog

Az ingatlanátíráshoz nem szükséges a jelzálogjog jogosultjának a hozzájárulása. A szerződésbe viszont célszerű belefoglalni, hogy a felek milyen arányban vállalják a terheket. Ha az eladó nem vállalja a tehermentesítést, akkor mindenképpen érdemes a szerződéskötés előtt a jelzálog jogosultjától nyilatkozatot kérni a fennálló tartozásról. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összeg ugyanis a bejegyzéskori állapotnak felel meg, a tartozás azt követően növekedhetett pl. a tőke járulékaként szereplő kamatokkal, vagy törlesztés esetén csökkenhetett. Kérjük meg tehát az eladót vagy az ügyvédet a nyilatkozat beszerzésére.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Mielőtt vételárat fizetnénk ki, fontos megbizonyosodnunk arról, hogy a megvásárolni kívánt ingatlant nem terheli-e elidegenítési és terhelési tilalom, amelyet főként a jelzálogjog biztosítékaként alkalmaznak, de öröklési szerződés biztosítékául is szolgálhat. A tilalom fennállása időszakában megkötött adásvételi szerződés semmis, tehát érdemes körültekintően eljárnunk a későbbi pereskedés elkerülése végett. Célszerű az ingatlan-nyilvántartás alapján ügyvédünk segítségével tájékozódnunk a tilalom alapjául szolgáló szerződésekről, határozatokról, és ne mulasszuk el felvenni a kapcsolatot a jogosulttal.

Haszonélvezeti jog

Ha ingatlanteherként haszonélvezeti jog is szerepel, elővigyázatossági szempontból célszerű a vételárat csak a haszonélvező lemondó nyilatkozatát követően kifizetni. A vevő ugyanis csak abban az esetben gyakorolhatja a használat, a birtoklás és a hasznok szedésének jogát, ha a haszonélvező nem tart igényt ezekre a jogokra. A haszonélvezeti jog időnként erősebb is lehet a tulajdonjognál. A haszonélvezeti jog általában holtig tart. Ennél rövidebb ideig tartó haszonélvezeti jogot külön ki kell kötni.

Végrehajtási jog

Ez egy igen fontos teher az ingatlanon. Ha végrehajtási jog van bejegyezve, akkor a végrehajtó – szinte bármikor – akár árverezést is kiírhat az ingatlanra. Ezzel akár rövid időn belül el is vesztheti a gondatlan vásárló az ingatlant

Szolgalmi jogok

A szolgalmi jogot úgy foghatjuk fel, hogy valaki a telken közlekedhet. Ezt az új tulajdonos sem akadályozhatja meg.

Ingatlanátírás előtt vevőként célszerű nagyon alaposan áttanulmányozni az ingatlanterhekre vonatkozó bejegyzéseket. A vevő akkor követelheti bírósági eljárás során az ingatlan tehermentesítését az eladó költségére, ha tudja bizonyítani, hogy nem volt tudomása a korlátozásról. Ilyen esetben elállhat a szerződéstől vagy kártérítést is követelhet. De a legjobb megelőzni a bajt, mert a kártérítés hosszadalmas bírósági eljárás is lehet.

Az ingatlan átírás költségei:

Az eladót terheli:

A gyakorlat alapján az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető terhek rendezése, másrészt adófizetési kötelezettsége is keletkezhet, (például amennyiben az ingatlant 5 éven belül szerezte, vagy nem vásárol bizonyos időn belül egy másik ingatlant.)

A vevőt terheli:

Általában a vevő vállalja az adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket (például az ügyvédi díjat, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés költségét, a visszterhes vagyonátruházási illeték kifizetését.

Felek ettől eltérhetnek, de ezt az eltérést mindenképpen írásban kell rögzíteni.