Illeték változások 2013-tól

 ajándékozás, illetek, illeték-kedvezmény   Illeték változások 2013-tól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 072012
 

Várhatóan a családi gazdálkodóknak nem kell illetéket fizetniük termőföld vásárláskor.

Fiatalok első lakáshoz jutási kedvezményének mértéke nem változik, viszont a 8 milliós értékhatárról 15 mFt-ra emelkedik az igénybevételi korlát felső határa. A kedvezmény mértéke továbbra is az illeték 50 %-a, de maximum 40 eFt. Ha végigszámoljuk, akkor 2 millió forintnál kisebb lakás vásárlása esetén az illeték kisebb, mint 80 eFt, tehát ez az a határ ami alatt nem érvényesíthető teljes mértékben az illeték kedvezmény. De hol van 2 millió forint alatt lakás? Az újdonság az, hogy eddig 8 milliós lakás esetén lehetett igénybe venni ezt a kedvezményt. Sajnos ez bizonyos városokban erős korlátozást jelentett. A 2013 január 1-től bevezetésre kerülő új összeghatár már nagyobb városokban is reális kedvezmény lehetőséget biztosít a fiatalok számára. Természetesen továbbra is érvényes, hogy két fiatal nem vonhatja össze ezt a kedvezményt, vagyis együtt nem vehetnek 30 milliós ingatlant.

A legnagyobb változás az, hogy jövőre az ajándékozás illetéke rokonsági fok figyelembe vétele nélkül egységesen 18 % lesz. Továbbra is érvényben marad az, hogy az egyenesági rokonok közt (felmenő és lemenő ág, az oldalág nem!) illetékmentes lesz az ajándékozás.

Ingatlan ajándék visszavonása

 ajándékozás   Ingatlan ajándék visszavonása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
dec 152011
 

Előfordulhat olyan eset, amikor az ajándékozó visszavonhatja az adott ajándékot. Igaz ez ingatlan ajándékozás esetére is. Csak akkor vonható vissza az ajándék, ha ennek tényét ajándékozáskor írásba foglalják.

579. § (2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Az ajándékozás tényét a földhivatalnál is nyilvántartásba kell venni.

582. § (1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett érték*et.

Fontos kitétel tehát az, hogy nem csak a megajándékozott jogsértése esetén, hanem a megajándékozottal együtt élő hozzátartozó jogsértése esetén is visszavonható az ajándék. Ráadásul, amennyiben a jogsértést az ajándékozó közeli hozzátartozója ellen követi el, akkor is visszavonható az ajándék. (Például a megajándékozott személy hozzátartozója az ajándékozó gyermekével kapcsolatosan követ el jogsértést.)

(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett érték*et akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Például, ha az ajándékot a lányos szülő azért adta a leendő vejének, mert az esküvő már ki volt tűzve, de végülis a házasságkötés mégsem jött létre, akkor az ajándék visszakövetelhető.

Ha a megajándékozott sérelmet okozott az ajándékozónak, akkor az ajándékozó nem korláttlan ideig követelheti vissza az ajándékot:

(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ... ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

* Az ajándék helyébe lépett érték például az eladási ár, ha a megajándékozott időközben az ingatlant eladta.

Ha segítségre van szüksége, itt kérdezhet!

Az Ön neve:*
(Hogy szólítsam?)
Milyen témában ír?
E-mail cím:*
Telefonszám:
Ön ebben az ügyben
Az ingatlan
Az adásvételhez
Választás!
Kérem, feltétlenül adja meg az ingatlan értékét,
hogy a legjobb ügyvédi árajánlatot meg tudjam küldeni!
Az ingatlan értéke* (Ft)
Hol van az ingatlan?*
Kérem, részletesen írja le, hogy mi a kérdése:
A következő kérdésre a robotok elleni védelem miatt van szükség
Milyen nap jön hétfő után?
Budapesti ügyvédet tudunk ajánlani, ezért csak olyan érdeklődést várunk, amiben budapesti aláírás minden félnek megfelel. (Külföldön történő aláírás megoldható!)

Ingatlan ajándékozás és a köteles rész

 ajándékozás, köteles rész   Ingatlan ajándékozás és a köteles rész bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 292011
 

kezdjük annak tisztázásával, hogy mi a köteles rész

661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész.

Ajándékozásnál ezt figyelembe kell venni, ugyanis amennyiben az ajándékozás az ajándékozó, (örökhagyó) halálát megelőző 15 éven belül történt, akkor a köteles rész erre az ajándékra is vonatkozik.

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Példa: az egyik testvér ajándékot kap a szülőtől, akkor a másik testvért is megilleti a köteles rész, amennyiben a szülő halálát megelőző 15 éven belül volt az ajándékozás.

Ha az ingatlan értéke 15 mFt, akkor a természetes örökléssel 7,5 mFt lett volna a testvéré. A köteles rész ennek 50 %-a. A testvért tehát 3,750,000.- Ft illeti meg, aki nem kapott ajándékot.

Örökölhető-e a haszonélvezeti jog

 ajándékozás, haszonélvezeti jog   Örökölhető-e a haszonélvezeti jog bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 302011
 

Kérdés

Özvegy férfi saját lakását kiskorú unokájára iratja úgy, hogy magának haszonélvezeti joga maradjon. Ezután megnősül, 25 évig él házasságban, majd meghal. Megilleti-e automatikusan özvegyét a haszonélvezeti jog, vagy a közben nagykorúvá vált unoka kiteheti az ingatlanból?

Válasz

A holtig tartó haszonélvezet a halállal megszűnik, automatikusan.

Ptk. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

Mivel tulajdonjoga nem állt fenn az ingatlanban az örökhagyónak, így az nem volt tárgya a hagyatéknak, erre tekintettel özvegyi haszonélvezet sem terjed ki rá.

Az özvegyet “ki lehet tenni” az ingatlanból, hiszen nincs jogcíme az ott lakásra.

Kockázat ingatlan ajándékozásnál

 ajándékozás   Kockázat ingatlan ajándékozásnál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Már 082011
 

Van, aki ajándékozással próbál kibújni az alól, hogy az ingatlant adóssága miatt elárverezzék.

Azt feltételezik, hogyha az ingatlant elajándékozzák (mondjuk kiskorú) gyermeküknek, akkor a gyerekektől nem lehet visszavenni az ajándék ingatlant.

Ez tévedés. Az ajándékozási szerződés megtámadható, ha rosszhiszeműség, vagy fedezetelvonás bizonyítható.

Ha az eljárás megindult, akkor bármilyen lépés kockázatos lehet. Ha az ingatlanon már teher (jelzálogjog, végrehajtás, elidegenítési tilalom) is van, akkor viszont szinte nincs mit tenni. Az ingatlant értékesítve a követeléseket kiegyenlítve lehet menekülni a helyzetből.

Ha még nem kezdődött ilyen eljárás, akkor az ingatlant magasabb értéken lehet értékesíteni (adásvételi szerződéssel) és az eladási árat még “szabadon” lehet az adósság rendezésére esetleg másik ingatlan megvásárlására fordítani.

A befolyt díjat semmiképpen nem szabad készpénzben átadni más családtagnak, mert akkor ott komoly SZJA fizetési kötelezettség keletkezhet. A készpénz ajándék – amennyiben meghaladja a szokásos mértéket- SZJA köteles a megajándékozottnál!

De a törvényhozók itt is kinyitottak egy kiskaput. (Nem “úgy felejtették”, hanem szándékosan megalkották azt a lehetőséget, hogy ellenőrzött körülmények közt, de adómentesen hogyan lehet tetszőleges nagyságrendű pénzt átadni.)

De ez már külön téma. Ha biztonságban szeretné tudni ügyeit, akkor szakértő ügyvédet bízzon meg, amelyik az ilyen részletekre is figyel!

Kiskapu az ajándékozónak:

Az ajándék az ajándékozó részéről is visszakövetelhető, amennyiben az a körülmény, amelyre tekintettel adta, nem következik be, vagy meghiúsul.

Amit a törvények engednek, az nem adócsalás

 ajándékozás, illetek   Amit a törvények engednek, az nem adócsalás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
feb 222011
 

Ez a kiskapu megszűnt azzal, hogy 5 éven belüli lakóingatlan értékesítés esetén nem az árkülönbözet, hanem az ingatlan vételára az adóalap. Továbbra is működik viszont, ha nem lakóingatlanról van szó.

Tegyük fel, hogy valaki olcsón tudott lakáshoz hozzájutni. (árverés, önkormányzati lakás megvásárlása stb útján) Tegyük fel, hogy rövid időn belül el szeretné adni lényegesen magasabb áron.

A jelenlegi adótörvények úgy írják elő, hogy az ilyen értékesítés után a különbözetet meg kell adózni. De ki az, aki szeretne súlyos százezreket fizetni a haszon után?

És főleg: ki az, aki ennek elkerülésével vállalná az adóbírság kockázatát?

Van kiskapu, és teljesen legális

Ajándékozza el először az lakást valamelyik egyenesági rokonnak! Ebbe már a magasabb piaci értéket lehet felvenni. Az egyenesági rokonok közt létrejött ajándékozás adó és illetékmentes. Amikor a rokon az ingatlant eladja, akkor már neki nem kell adót fizetnie, mert az ajándékozási és az eladási érték közt nincs értékkülönbözet.

Ez a kiskapu továbbra is működik egyéb – tehát nem lakóingatlan – értékesítésénél, ott ugyanis továbbra is a nyereség után kell adót fizetni.

18 évnél fiatalabb személy megajándékozása

 ajándékozás, haszonélvezeti jog   18 évnél fiatalabb személy megajándékozása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 242010
 

A cselekvőképesség:

Az cselekvőképes, aki döntéseit sajátmaga képes meghozni, saját ügyeiben megfontolásra képes. A cselekvőképes személy sajátmaga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, nem áll senkinek a felügyelete alatt. Cselekvőképes minden nagykorú, feltéve, hogy a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Különszabály: A 16 évet betöltött személy akkor válik nagykorúvá, ha törvényesen házasságot kötött. Az “így szerzett” nagykorúság az esetleges válással nem szűnik meg.

Kiskorúság:

A kiskorúság fogalmát a PTK. a következő módon határozza meg.

12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

A kiskorú nem cselekvőképes.

Felügyeletét a szülők együttesen látják el. Ezt a Családjogi törvény határozza meg.

70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

Értelmezés

Mivel a kiskorú gyermek nem cselekvőképes, ezért ajándékozási szerződést sem írhat alá, ingatlan adásvételi szerződésben nem írhat alá vevőként. Így az ingatlan ajándékozási szerződést is a szülők együtt írhatják alá a gyermek, mint ajándékozott nevében.

72. § (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában akkor is, ha már nem élnek együtt.

Gondolni kell a későbbiekre! Ha egy fiatalkorú ajándékot kap, vagy adásvételi szerződésben vevőként szerepel, akkor az ingatlan esetleges értékesítésénél már nem elegendő a szülők aláírása. A fiatalkorú vagyonával a szülő korlátozottan rendelkezik.
Ha viszont a gyermek időközben elérte a nagykorúságot, vagy 16 éves elmúlt és házasságot kötött, akkor az ingatlan felett szabadon rendelkezik. Ha az ajándékozó a az ajándékozáskor az ingatlanban lakik, akkor célszerű az ajándékozó részére holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzése.

Kérjen ügyvédi közreműködést az ajándékozáshoz és a haszonélvezet bejegyzéséhez!

Az Ön neve:*
(Hogy szólítsam?)
Milyen témában ír?
E-mail cím:*
Telefonszám:
Ön ebben az ügyben
Az ingatlan
Az adásvételhez
Választás!
Kérem, feltétlenül adja meg az ingatlan értékét,
hogy a legjobb ügyvédi árajánlatot meg tudjam küldeni!
Az ingatlan értéke* (Ft)
Hol van az ingatlan?*
Kérem, részletesen írja le, hogy mi a kérdése:
A következő kérdésre a robotok elleni védelem miatt van szükség
Milyen nap jön hétfő után?
Budapesti ügyvédet tudunk ajánlani, ezért csak olyan érdeklődést várunk, amiben budapesti aláírás minden félnek megfelel. (Külföldön történő aláírás megoldható!)

Mezőgazdasági ingatlan átruházása családon belül

 ajándékozás, illeték-kedvezmény   Mezőgazdasági ingatlan átruházása családon belül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 292010
 

Csak bizonyos feltételekkel ruházható át …

… a mezőgazdasági ingatlan és ingóság illetékmentesen családtagoknak. Feltételek vannak azért! A megajándékozott családtagnak mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel felhagy az új tulajdonos, akkor az illetékmentessége is megszűnik. Itt nem ajándékozási illetékről beszélünk, hanem visszterhes vagyonszerzési illetékről.


28. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
q) a termõföldrõl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezõgazdasági termelõk gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzõdésben a termõföld, a tanya, és a mezõgazdasági termelõtevékenységhez szükséges mûvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezõgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékû jog ingyenes átengedése;”

29. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
s.) a termõföldrõl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezõgazdasági termelõk által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzõdésben a termõföld, a tanya, és a mezõgazdasági termelõtevékenységhez szükséges mûvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjármûvet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékû jognak a megszerzése.

Még a vér szerinti rokonoknak is kell illetéket fizetnie!

 ajándékozás, illeték-kedvezmény   Még a vér szerinti rokonoknak is kell illetéket fizetnie! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 242010
 

Sokan azt hiszik, hogy…

… az augusztus 1-től hatályos illetéktörvény alapján , hogy a vér szerinti rokonok közötti ajándékozás és öröklés is illetékmentes.

Tévedés! Illetéket kell fizetni, ha…

… nem egyenesági rokonok közt jön létre a vagyonszerzés. (öröklés, ajándékozás)

Ismételjük át, hogy kiknek nem kell illetéket fizetni ajándékozás, vagy öröklés esetén:
Az egyenesági rokonok mentesek az illeték alól. Egyenesági rokonság a szülő, gyermek kapcsolatot jelent: ükunoka, dédunoka, unoka, gyermek, szülő, nagyszülő, dédszülő, ükszülő. Nem egyenesági rokon a testvéri kapcsolat, pedig ez is vér szerinti rokonság. Egyenesági rokonságnak számít az örökbe fogadás! pedig ez nem vér szerinti rokonság.

A törvény nem csak a rokonsági fog szerint különböztet meg, hanem aszerint is, hogy az ingatlan földterület, vagy lakás.

A legegyszerűbb, ha táblázatban összefoglalom az illeték alapjának számítási módját.

Az öröklés illetéke

Rokonsági fokIlleték ingatlan eseténIlleték lakás esetén
Egyenesági rokonságilletélmentesilletélmentes
örökhagyó házastársa
örökhagyó mostoha és nevelt gyermeke
mostoha és nevelőszülő
18 millió forintig 11 %
35 millió forintig 15 %
35 miilió felett 21 %
18 millió forintig 2,5 %
35 millió forintig 6 %
35 miilió felett 11 %
testvér18 millió forintig 15 %
35 millió forintig 21 %
35 miilió felett 30 %
18 millió forintig 6 %
35 millió forintig 8 %
35 miilió felett 15 %
minden más örökös18 millió forintig 21 %
35 millió forintig 30 %
35 miilió felett 40 %
18 millió forintig 8 %
35 millió forintig 12 %
35 miilió felett 21 %

Az ajándékozás illetéke:

Rokonsági fokIlleték ingatlan eseténIlleték lakás esetén
Egyenesági rokonságilletélmentesilletélmentes
örökhagyó házastársa
örökhagyó mostoha és nevelt gyermeke
mostoha és nevelőszülő
18 millió forintig 11 %
35 millió forintig 15 %
35 miilió felett 21 %
18 millió forintig 2,5 %
35 millió forintig 6 %
35 miilió felett 11 %
testvér18 millió forintig 15 %
35 millió forintig 21 %
35 miilió felett 30 %
18 millió forintig 6 %
35 millió forintig 8 %
35 miilió felett 15 %
minden más örökös18 millió forintig 21 %
35 millió forintig 30 %
35 miilió felett 40 %
18 millió forintig 8 %
35 millió forintig 12 %
35 miilió felett 21 %

Örökölni, vagy ajándékozni?

A táblázatokból egyértelmű, hogy nincs olyan tétel, ahol az ajándékozás illetéke alacsonyabb lenne az öröklés illetékénél

Ezzel a témával azért foglalkozunk, mert a földhivatali bejegyzéshez jogi végzettségű személy (ügyvéd, közjegyző, jogász) ellenjegyzése szükséges