Kérdés:
Megteheti-e egy osztatlan közös tulajdonban levő szántó egyik tulajdonosa, hogy ne értesítse tértvivevényes levélben elővásárlási jogáról egy másik tulajdonostársat és így egy eddig tulajdonnal nem rendelkező tulajdonos lépjen be az osztatlan közös tulajdonba?
Válasz
A szántónak minősített osztatlan közös tulajdon elővásárlási joga egy kicsit eltér az egyéb osztatlan közös tulajdonnál levő elővásárlási jogtól.
Így szól a törvény:
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
- a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
- a közös háztartásban élő családtagot;
- a helyben lakó szomszédot;
- a helyben lakót;
- a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki; a Magyar Köztársaság 2001 és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ.
Az elővásárlási jogot nem a tulajdonosnak küldött tértivevényes levéllel, hanem jegyző által történő kifüggesztéssel is meg lehet hirdetni. A kifüggesztésnek díja van. A földhivatal addig nem jegyzi be a tulajdonosváltozást, amíg a kifüggesztést szabályosan nem igazolja az eladó.
Kiskapu:
Ez a sorrend előnytelennek tűnhet a közeli családtagok szempontjából. Az elővásárlási jog csak vásárlás esetén kikötés. Ajándékozás, vagy csere esetén nincs elővásárlási jog. Az egyenesági rokon tehát így akkor is meg tudja szerezni az ingatlan tulajdonjogát, hogy ezt bárkinek fel kellene kínálni ráadásul egy fillér illetéket sem kell fizetni.
A helyzetet egy kicsit bonyolítja, ha nem egyenesági rokonságról van szó, mert itt az illeték akár tetemes is lehet ajándékozás esetén.
Itt is van azonban kiskapu:
Ha a vevő csak résztulajdont kap ajándékba, akkor természetesen a résztulajdon után kell illetéket fizetni. Igaz, hogy a kulcs magas lehet, de ha csak 10 %-ot szerez a tulajdonos, akkor már tulajdonos és csak az illeték 10 %át kell megfizetni. A maradék 90 %-ra már neki is keletkezik elővásárlási joga.
Ha többen nyújtják be egymással egyenrangú elővásárlási szándékukat, akkor az eladó dönti el, hogy kinek adja.
Az elővásárlási szándék csak akkor megfelelően komoly, ha az elővásárlásra felajánlott ésszerű határidőn belül vagy ügyvédi, vagy bírói letétbe helyezik a teljes vételárat.
Ami büntetendő:
Ha fiktív ajándékozási szerződés születik, vagyis papíron ajándékozási szerződést kötnek, de készpénzben elszámolnak egymással, akkor ez csalás. Ha valakinek ilyen gyanúja támad, hogy valaki ilyen módon visszaélt az elővásárlási joggal, kérjen ügyvédi segítséget ezen a honlapon.
