Ha egy cégben van ingatlan, akkor az üzletrész eladásával, az új társasági tag ingatlanvagyont szerez. Ezzel régebben kijátszották az illetékfizetési kötelezettséget.
Társasági szerződés módosítása a lap alján megrendelhető. (Kattintson ide!)
III. Fejezet
A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
Az illeték tárgya
18. § (h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
Illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a cég tevékenysége a fentiek közül valamelyik. Ha nem ilyen tevékenysége van, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség.
A törvény így folytatódik családtagok esetén:
A … vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha…
- a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője
- a felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
- felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.
Az illeték mértéke az általános szabályok szerint kerül megállapításra
Vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően, vagy a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen, öröklés vagy ajándékozás útján szerzett.
Példa:
Van egy egyszemélyes Kft., ami építési project cég. A tevékenysége a fent felsoroltak valamelyikével azonos.
A cég tulajdonosa el kívánja adni üzletrészének 10 %-át saját gyermekének. A cég tulajdonában egy 15 mFt értékű lakóingatlan van.
Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek?
A válasz:
A legfontosabb, hogy megállapítsuk, hogy erre az esetre vonatkozik a fenti törvényi cikk, mert ha a cégtulajdonos üzletrészét és a vevő üzletrészét összeadjuk, akkor az biztosan meghaladja a 75 %-ot, hiszen családtagról van szó. (Az üzletrészeket össze kell számítani!)
Az illeték alapja: így 1,5 mFt (10 %), a fizetendő illeték 2 % pedig 30 eFt.
Külön érdekesség ebben az esetben, hogyha az eladó az üzletrész névértékéhez képest drágábban fogja eladni az ingatlant, akkor neki is adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ha egy 500 eFt értékű üzletrészből ad el 10 %-ot a tulajdonosa, mondjuk 1,5 Mft-ért, akkor 1,450 eFt adóalap keletkezik az eladónál.
Lehetséges mindezt illeték és adó nélkül?
Erre az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés p) szerint van lehetőség
Mentes az ajándékozási illeték alól: … az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék;
Vagyis nem eladni, hanem elajándékozni kell az üzletrészt, ha cégben levő jelentős ingatlan vagyon van és családon belül gondolkoznak az átadásán.
Cégben levő ingatlanvagyon adásvétele:
Ügyvédi díj nettó 27,700.- Ft. Cégbírósági illeték: 15,000 Ft, Közzétételi díj 3,000 Ft.
Itt rendelheti meg.
