Szolgalmi jog

 

A Polgári Törvénykönyv 166. § (1) bekezdése így írja le a szolgalmi jog fogalmát:

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Telki szolgalmat olyan esetben lehet és célszerű kialakítani, ha két szomszédos telekből az egyik tulajdonos (uralkodó, vagy jogosult) csak a másik tulajdonos (szolgáló) telkének igénybevételével tudja használni. Például csak úgy tudja elérni, hogy a szolgáló telken keresztül át kell járnia. De lehetséges, hogy a vízellátás és vízelvezetés is csak a másik telken keresztül oldható meg. Szóba jöhet vezetékoszlopok elhelyezési igénye például villany, telefon, kábeltv, internet létesítése esetén. Vagy az épület átalakítása során keletkező igényeknél pince létesítése, elhelyezése, épület megtámasztása. Ezen kívül még számtalan eset van, amikor szolgalmi jog bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára.

Telki szolgalom elsősorban a tulajdonosok szerződése alapján keletkezhet. Az ingatlanra telki szolgalmat szerződéssel csak az ingatlan tulajdonosa létesíthet. Előfordulhat jogszabály, bírósági vagy más hatóság határozata hozza létre a szolgalmi jogot.

Mivel a szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára be kell vezetni, ezért csak ügyvéd, jogtanácsos, vagy közjegyző közreműködésével létesthető.

A szolgalmi jog nem személyre szól, hanem az “ingatlant illeti meg” illetve az “ingatlant terheli”, tehát ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor (tulajdonosváltáskor) a szolgalmi jog továbbra is fenn fog állni. Az ingatlan adásvételi szerződéskor figyelembe kell venni, hogy a szolgalmi jog a szolgáló telek értékét csökkenti.