Ingatlan ajándékozás és a köteles rész

 ajándékozás, köteles rész   Ingatlan ajándékozás és a köteles rész bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 292011
 

kezdjük annak tisztázásával, hogy mi a köteles rész

661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész.

Ajándékozásnál ezt figyelembe kell venni, ugyanis amennyiben az ajándékozás az ajándékozó, (örökhagyó) halálát megelőző 15 éven belül történt, akkor a köteles rész erre az ajándékra is vonatkozik.

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Példa: az egyik testvér ajándékot kap a szülőtől, akkor a másik testvért is megilleti a köteles rész, amennyiben a szülő halálát megelőző 15 éven belül volt az ajándékozás.

Ha az ingatlan értéke 15 mFt, akkor a természetes örökléssel 7,5 mFt lett volna a testvéré. A köteles rész ennek 50 %-a. A testvért tehát 3,750,000.- Ft illeti meg, aki nem kapott ajándékot.

Örökölhető-e a haszonélvezeti jog

 ajándékozás, haszonélvezeti jog   Örökölhető-e a haszonélvezeti jog bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 302011
 

Kérdés

Özvegy férfi saját lakását kiskorú unokájára iratja úgy, hogy magának haszonélvezeti joga maradjon. Ezután megnősül, 25 évig él házasságban, majd meghal. Megilleti-e automatikusan özvegyét a haszonélvezeti jog, vagy a közben nagykorúvá vált unoka kiteheti az ingatlanból?

Válasz

A holtig tartó haszonélvezet a halállal megszűnik, automatikusan.

Ptk. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

Mivel tulajdonjoga nem állt fenn az ingatlanban az örökhagyónak, így az nem volt tárgya a hagyatéknak, erre tekintettel özvegyi haszonélvezet sem terjed ki rá.

Az özvegyet “ki lehet tenni” az ingatlanból, hiszen nincs jogcíme az ott lakásra.