Elővásárlási jog folyamata

 elővásárlási-jog   Elővásárlási jog folyamata bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 102011
 

Kérdés:

“Üdvözlöm!
Egy …. osztatlan földterület ….. részével rendelkezem, a tulajdonosa vagyok öröklés útján. Jelenleg az egyik tulajdonos használja, aki mellesleg nem is szólt arról, hogy kukoricával vetette be az egész területet.
Szeretném eladni az én részemet. Mi a teendőm, ha van egy érdeklődő?
Ha ő tesz vételi ajánlatot, minden tulajdonos társat értesíteni kell, vagy elegendő kifüggeszteni a vételi ajánlatot az önkormányzatnál? 15 nap múlva, ha nem érkezik rá elővásárlási jog, eladható?

Válasz:

Osztatlan közös tulajdonban a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ezt fel kell ajánlani nekik határidőhöz kötve.
Két törvényi elővásárlási jog konkurál, az első az osztatlan közös tulajdon miatt Ptk. alapján, a másik a földtörvény alapján, az első esetben kell megküldeni a tulajdonostársaknak az ajánlatot, majd (az első eredménytelensége esetén) ezt követően a földtörvény alapján hirdetmény útján közölni kell az elővásárlásra jogosultakkal.Ha ezen határidőn belül nem jelentkezik valamelyik tulajdonostárs, hogy élne az elővásárlási jogával, akkor az ingatlant Ön szabadon értékesítheti.
Az ingatlant csak olyan áron adhatja el, amilyen áron az elővásárlási jogot felajánlotta. Ha több tulajdonostárs jelentkezik, hogy élne ezzel a jogával, akkor Ön választhatja meg, hogy melyiknek adja el az ingatlant. Ekkor már Ön nem állhat el az eladási szándékától.

Érdekes körülmény, hogy az ingatlant jelenleg más műveli. Van-e elbirtoklás osztatlan közös tulajdonban? De ez külön bejegyzés…

Ingatlan adásvétel osztatlan közös tulajdon esetén

 elővásárlási-jog, tulajdoni-lap   Ingatlan adásvétel osztatlan közös tulajdon esetén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 152010
 

Telekingatlanoknál fordul elő gyakran, hogy egy földterületet több tulajdonos birtokol egyszerre. Mindenkinek megvan a maga földterülete, amit használ is. Egymás között hallagtólagosan megállapodnak a telekhatárokban is.

Ha valamelyik tulajdonostárs építkezni szeretne, akkor csak úgy lehetséges, hogy ehhez minden tulajdonostárs írásban hozzájárul. A hozzájárulásban pontosan le kell írni, hogy mely földterületen történik az építkezés és tisztázni kell, hogy a leendő megosztáskor majd ez a földterület az építkezőt illeti.

De akkor jön a neheze, ha valaki saját földterületét értékesíteni szeretné.

Az osztatlan közös területben minden tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog annyit jelent, hogy ha egy olyan személy szeretne földterületet venni, akinek eddig nem volt tulajdonjoga az osztatlan területen, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha  a többi tulajdonostárs lemond elővásárlási jogáról.

Az eladóak ezeket a nyilatkozatokat mindenféleképpen írásban kell megkérnie még az ingatan adásvételi szerződés megkötése előtt. De mi a teendő, ha akár több tucatnyi tulajdonostárs is van az ingatlanban.

Sajnos ebben az esetben is fennáll ez a kötelezettség. Ilyenkor ki kell kérni a földhivataltól a tulajdoni lapot. Az azon szereplő valamennyi tulajdonosnak tértivevényes levelet kell írni, hogy ingatlan adásvételi szerződés miatt nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával.

Csak akkor lehet nyugodt az eladó, ha valamennyi tulajdonostárs a lemondó nyilatkozatot már megtette. A levelet úgy kell megszerkeszteni, hogy tisztázva legyen: amennyiben az ingatlan adásvételi szerződés időpontjáig nem nyilatkozik a tulajdonostárs, akkor ez az ingatlan adásvételi szerződésben adott elővásárlási jogról való lemondást jelent.

De mi van akkor, ha a tulajdonostárs nem veszi át a levelet?

Ennek esetei: nem kereste jelzéssel jön vissza a levél. Ekkor meg kell ismételni a levelet. A két kézbesítési kísérlet esetén át nem vett levél átvettnek minősül. A második levélben írt jogvesztő határidő elmulasztása az elővásárlási jogról való lemondást eredményez.

Címzett ismeretlen: Kevésbé valószínű állapot, amikor valakinek olyan címe van a tulajdoni lapon feltüntetve, ami nem valós. Ebben az esetben ismételten meg kell kísérelni a kézbesítést, mert lehetséges, hogy csak a postás húzta rossz helyre az “X”-et.

Milyen összeget kell ráírni az ingatlan adásvételre?

Sokan játszanak azzal, hogy alacsonyabb öszeget írnak rá az ingatlan adásvételi szerződésre, mint a valós érték, remélve, hogy így az illeték és a fizetendő adó is kisebb lesz.

Osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan adásvétel esetén ez különösen kockázatos lehet. Ilyenkor bármely tulajdonostárs élhet elővételi jogával és az alacsonyabb áron az eladónak kötelessége az ingatlan adásvételi szerződést vele megkötni.

(Vannak itt is megoldások, de erre most nem térek ki. Ez már kizárólag személyes konzultációval megoldható kérdés.)